FÉNYMŰVÉSZTELEP 2024 – Csoportos kiállítás
MARTYN GALÉRIA - SPEKTRUM c. KIÁLLÍTÁS
Fotogram tér
A Martyn Galéria fogadó terében a látogatók egy fotogram installációt látnak, mely eljárásnak specialitása, hogy fényképezőgép nélkül, közvetlenül a fényérzékeny rétegen megjelenített fény-árnyék hatásokat rögzíti. Az 1920-as évek avantgárd művészeti irányzatainak egyik úttörő műfaji jelensége, a kifejezés Moholy-Nagy Lászlótól ered.
Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti szakgimnázium, technikum és kollégium: FOTOGRAMOK
animáció és fotogramok 2024
Projektvezető oktatók: Vágner Mátyás és Bugovits Anikó
A projektben részt vevő tanulók: Androsovits Kinga, Bognár Jázmin, Molnár Kamilla, Szanicza Dóra, Tóth Mia Vivien
Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnázium és kollégium fotó és animációs szakos tanulóinak kísérleti munkáiból készül egy válogatás, amely egy nagyobb összerendezett mezőben mutatja be azon fény fragmentumokat, amiket a tanulók a fényfesztiválra készítenek, tisztelegve az elődöknek, Moholy Nagy Lászlónak, akitől a fotogram elnevezés is ered, azon kísérletei után, melyet a fény formálása és a fény modulálása jegyében hozott létre. Első felesége, Lucia Moholy profi fotósként vezette be a laborálás rejtelmeibe. Az első Moholy –Nagy fotogramok kettejük közös munkája.
A fotogramokat, egy animációs eljárással egymás után nagyobb kivetítőn is megtekinthetik a nézők, ezáltal más típusú élményt nyújtva.
Luminokinetika tér
A luminokinetika kétosztatú terében a látogatók az analóg fény mozgással egybekötött víziótereit láthatják, az alkotások egyben hódolatok Nicolas Schöffer és Dargay Lajos munkássága előtt. A tér egyik részében Hizsnyik Dénes alkotó, aki egyben az un. fénydobozok, elektrofestmények és fénymodulátorok elméleti kutatásáti is végzi, fénydoboz installációit láthatják, a tér másik felében pedig Varga Rita vezetésével a Szekszárdi Környezetkultúra szakos hallgatók kortárs reflexiója önt testet az újragondolt, formatervezett mozgó fényű lámpa-installációban.
Szekszárdi Környezetkultúra szak: YÉYÉ/ VOOM VOOM lamp
reflexiók Nicolas Schöffer discotech installációjára 2024
Projektvezető oktató: Varga Rita
Projektben részt vevő hallgatók: Györe Flóra, Ilcsik Eszter, Janó Emma, Juhász Ferenc, Tóth Kamilla ( I. évf. környezetkultúra szakos hallgatók, PTE KPVK, Szekszárd)
Az idei Fényművészeti alkotó telepen a PTE KPVK környezetkultúra szakos hallgatói részvételével egy nagyon izgalmas kísérletet teszünk Nicolas Schöffer 60-as években tervezett Saint Trope-i Voom-Voom discobár egyes elemeinek újraélesztésére és továbbgondolására.
A kiállításon 2 funkcionális lámpát fogunk bemutatni, mely tükröződő oktaéderek több tucatjából áll, egy-egy szerkezeti vázon. A munka a tavalyi installációnk térbeli leképezése. A mozgást jelen esetben a lámpák alatt elhelyezett fehér fény forrás biztosítja, mely által folyamatosan váltakozó fragmentumok kerülnek a kiállítótér falára. Ezzel az installációval meg szeretnénk idézni azokat a francia és angolszász clubbokat, amik a 60-as évek zenei, divat és kulturális irányzatok kultikus helyei voltak, az új Radical Architects-szel, valamint a Kinetic, Pop és az 'Arte Povera' együttműködésével készültek. Ezek a klubok a találkozás színterei voltak, mely létrehozta a YeeeYeee és a Beat generációt, mely később politikailag és társadalmilag is elkötelezetté vált. A párizsi Golf Drouot-tól a torinói Piper Pluri clubig mindannyian az új angolszász zenei, divat- és kulturális irányzatok hatása alá kerültek. Az éjszakai klubok olyan helyeket biztosítottak fiatal kortársaiknak, ahol összegyűlhettek és megoszthatták érdeklődési köreiket, ezzel is hozzájárulva az új, fiatal Yéyé és Beatnik generáció kialakulásához, amely hamarosan politikailag és társadalmilag elkötelezetté vált.
Hizsnyik Dénes egyetemi hallgató PTE-KPVK Környezetkultúra szak: "FényDoboz" vagy "Fénybox" luminoszkóp
A dobozban elrejtett villanymotorral meghajtott, mozgó objektumok, perforált fémlemezek, tárcsák, színes fóliák, rácsok különböző tengelyekre felfűzve, szimultán mozognak. Hátulról színesfény-megvilágítást kapnak ezek az objektumok, és a végén, mint egy interfészként, egy plexi lapon fixálódik a mozgókép végtelen lehetősége, melyben nincs soha egyforma kép.
Az emlékezés terei
Az emlékezés tereiben négy műalkotás látható, melyek a fény bevonásával az emlékezés és mitológiák történelmi világába kalauzolnak. A Kaposvári Egyetem hallgatói Molnár Zsuzsanna és Herédi Győző vezetésével Klimó György római katolikus püspök tevékenysége előtt tisztelegnek, melyet két kortárs nyelvezetű installációban fogalmaznak meg. A tudomány és irodalom pártfogójának büsztjét újmédiaművészeti hologram formájában láttatja, a szöveg henger kivetülésén pedig a fény segítségével az értelmet adó írást olvashatjuk. A litofán sorozat Kicsiny Martha munkája, mely bibliai és mitologikus ívet tár fel, melyben megfogalmazza az életutat, ahol a fény különböző szimbolikákban jelenik meg. Pátkai Rozina installációja a holokauszt során elhunyt családtagjainak történetét mutatják, melyhez a napfényt, mint a múlt ‘életre keltését’ alkalmazta a művész, hogy láthatóvá tegye az emlékezet képeit.
MATE Kaposvári Rippl Rónai Művészeti Intézet: Örökség
Oktatók: Molnár Zsuzsanna, Herédi Győző
Alkotók: Tapodi Franciska, Füleki Rebeka, Balaton Adél Maja
A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel háromdimenziós kép hozható létre. Az installációnk a piramis hologram leegyszerűsített változata, lightbox segítségével emeli ki Klimó György alakját, a pécsi püspököt, a tudomány és irodalom pártfogóját.
MATE Kaposvári Rippl Rónai Művészeti Intézet: Lényed a csillag, oktatók: Molnár Zsuzsanna, Herédi Győző
Oktatók: Molnár Zsuzsanna, Herédi Győző
Alkotók: Kalamár Gabriella, Pál Annamária
"Ennek a világnak fekete egén, lényed a csillag, sugarad a fény." Az installáció az értelmet, mint fényt dolgozza fel, melyben a fekete égen megjelenő csillagok a betűk. A papíron fordítottan, olvashatatlanul jelennek meg a szavak, a fény, a tudás teszi érthetővé őket. A latin szöveg, arra ösztönöz minket, hogy önmagunkban keressük a fényt, amivel utat mutatunk a sötétségben.
Kicsiny Martha: Ēlektōr - Litofán Sorozat
A 3D nyomtatott, világító műtárgyak a litofán porcelán műfajának kortárs újragondolásával a virtuális és fizikai síkot kapcsolják össze, párhuzamot vonva az Édenkertből való kiűzetés és Phaethón görög félisten története között. A borostyán ógörög nevéből ered mai "elektromosság" kifejezésünk, amelynek fosszilizálatlan alakja, a gyanta formájában jelenik meg az árammal működtetett világító műtárgyak formázott kereteiben, mint a belső erő és a gyász szimbóluma.
https://www.marthakicsiny.hu/
Pátkai Rozina: re:member
Az installáció egy olyan fa, amelynek levelei alternatív fotográfiai eljárással, a napfény segítségével készült klorofill nyomatok. Hogyan emlékezik az ember és hogyan emlékezik a természet? A levelek a holokauszt során elhunyt családtagok emlékét őrzik, így a fa egyben családfa is, amely az emlékezés és az összetartozás üzenetét közvetíti. Az installációhoz Györgyi c. hangjáték vetítés, valamint a ZIKARON “emlékezés” honlapja is társul, mely egy kártyajáték. A Zikaron társasjáték formájában a holokauszt társadalmi felelősségének kérdéseit veti fel: kártyajáték, melynek elemei a Pátkai család vizitkártya-albuma, a játékosok a kártyák hátoldalain szereplő életutakat a szabályokat betartva vagy azokat megszegve rendezik paklikba.
https://www.rozinapatkai.com/
https://zikaron.me/
Újmédia tér
Az újmédia térben a legújabb technológiákkal készült alkotásokat láthatják az érdeklődők. Az uránium szonifikációjától a mesterséges intelligenciával generált életút interaktív játékon keresztül a virtuális valóság belső utazásig, valamint az objekt mappingig.
Bakos Bettina: /imagine prompt:
Bakos Bettina, másodéves képzőművészet-elmélet hallgatóként tanul a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Érdeklődése főként a konceptuális művészet, a médiaművészet és a mesterséges intelligencia (MI) művészeti applikációja. Projektje, amely az Intermédia tanszék egyik órájáról indult, és később gyakorlat alapú kutatási projektté fejlődött, elnyerte az ÚNKP ösztöndíjat. A projekt a művészet és a mesterséges intelligencia kapcsolatának kutatására összpontosít, különös tekintettel az MI alkalmazására a művészeti folyamatokban és alkotásokban.
A kiállításon bemutatott installáció egy olyan útvesztő, amely az emberek emlékeit, vágyait, érzéseit idézi fel. Egy metaforikus értelmezésre épül, amely szerint az élet egy útvesztőhöz hasonlítható, tele fordulatokkal és döntésekkel, amelyek tükrözik az élet során tapasztalt kihívásokat és paradoxonokat. Minden embernek saját útja van, amely személyes törekvéseken, értékeken és meggyőződéseken alapul, miközben a halál, mint az életciklus elkerülhetetlen és integráns része, központi szerepet tölt be.
Az installáció mesterséges intelligencia alkalmazásával dolgozza fel az interjúkból származó adatokat, amiket vizuális és auditív elemekkel reprezentál.
"Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-23-1 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült."
Stefka Benisheva: Pops and Cracks
Egy rövid vizuális tanulmány az uránról. Hogyan lesz egy ezüstös-fehér ásványból egy hangzó anyag. Csillogás, erő és halálos felhők a lehető legjátékosabb és legköltőibb módon bemutatva.
A short visual study on uranium. How a silvery-white mineral becomes pretty tricky. Glitter, power and deadly clouds shown in the most playful and poetic way possible.
Faddi Bianka és Pálovics Emese: BAD TRIP
Immerzív narratív VR installáció
A BAD TRIP egy magával ragadó, narratív audiovizuális installáció, amely a generációs szakadékokkal és az általuk okozott traumákkal, valamint e problémák felismerésének folyamatával foglalkozik. A néző követi a főszereplőt, és a családi házon belül "bad trip-szerű" események sorozatán keresztül egyre mélyebbre és mélyebbre ereszkedik, nemcsak a családi házba, hanem az elméjébe is. A projekt célja, hogy beszélgetéseket indítson el és közösségépítő hatása legyen, ezáltal segítve a téma elfogadását és ösztönözve az önreflexiót. Az installációt a Magyar Zene Háza Hangdómjában mutatták be az alkotók. A dóm változat mellett elkészült egy VR verzió, ahol a virtuális valóság headset által lépünk be a dóm virtuális terébe. Ez lehetővé teszi a nézők számára, hogy egy interaktív, gondolatébresztő bevezető után megnézzék az eredeti vetítést. Ez a változat azonban magányos élményt nyújt, és inkább az egyénre, mint a közösségre vagy a közösségépítésre összpontosít.
Orbán Orsi & Gyulai Panni: Roots & Algorithms
A pályamű egyedülálló koncepcióra épül, az alapját képező ‘szövet’ a természet organikus mintázataiból inspirálódik, alkalmazva a számítógépes tervezés és lézervágás technológiáját. A ‘szőttes’re a hozzá komponált, mapping technikával vetített animáció életre kelti a természet ihlette alkotást. A vetítés egy lenyűgöző vizuális történetet mesél el, ahol a fraktálok fokozatosan életre kelnek, pulzálva és átalakulva mutatják meg összetett mintázatukat, az alkotásban és a természetben rejlő életenergiát.
Hommage à Kozma Péter tér
A kiállítás “célja”, hogy a Zsolnay Fényfesztivál keretei között megemlékezzünk a közelmúltban elhunyt Kozma Péterről, aki elévülhetetlen szerepet játszott a hazai fényfestő színtér kialakulásában.
PANI - hommage à Kozma Péter
Somogyi Endre
Doboviczki Attila
Schulteisz Emil
Kozma Péter nevéhez köthető többek között a kilencvenes évek végén éledező technokultúra emblematikus eseménysorozata, a Frankhegyi partik. Itt elsősorban akkori párjával és alkotótársával, Berkes Dorkával a zene mellett nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra, hatalmas felületeket vetítettek meg rendszeresen. Míg Péter elsősorban az események szervezésében és technikai kivitelezésében volt aktív, Dorka a művészeti kivitelezésében, a vetítések alapját képező, kézzel festett üveglemezek elkészítésében volt aktív. Ezekben a munkákban számos, ma is aktív alkotó működött közre.
A kétezres években a vetítések önállósodtak, új helyszínek, terek, épületek jelentették a kihívást. A később Dorka védjegyeként bejegyzett raypainting hatalmas felületek bevetítését jelentette: a talajszinttől kezdve a fákon, épületeken át a teljes környezet vetített átalakítását.
A kétezres évek közepétől külön utakat jártak, Péter önállóan vállalt óriási projekteket. Csak az egyik legnagyobbat említve: a 2007-es esseni vetítése 40.000 négyzetméternyi felületet fedett le, hét napon át naponta megújuló tematikával.
Az évtized végére Péter visszavonult a vetítéstől, egyre inkább a szellemi-spiritualitás világ vonzotta.
A kiállítás további célja, hogy a közönséget Péter munkásságán keresztül vezesse be a fényfestés hazai történetébe, illetve hogy ráirányítsa a szűkebb szakmai figyelmet Kozma Péter hagyatékára, annak szakmai feldolgozásának szükségességére.